2010. április 27., kedd

Vasárnapi peca

A választások második fordulóján (is) otthon szavaztam, amit a sörök mellett horgászattal kötöttünk össze. A pusztai bányatónál persze akad ismerős, úgyhogy nemcsak a halakat ugrasztottuk, hanem egymást is:)

Cimbora emlegetett egy "tarka" madarat, ezért az első "kapásnál" nyomába eredtem. Barázdabilleget Ő (Motacilla alba); gyakori madár, de ennyire vízi üzemmódban még nem láttam.

Ahogy teltek az órák, egyre inkább a látvánnyal foglalkoztam...

...aztán az Öreg is elővarázsolt valamit a tóból. Ellenfényben próbálkoztam.

Naplemente előtt van egy kegyelmi félóra, csodaszép fényekkel...

Ha kisétálsz az Ady vagy a Petőfi utca végére, monokultúrát, huszadik századi nagyüzemi növénytermesztést látsz szerte a végtelenig. Ha érezni, látni akarod az élet lüktetését, el kell indulnod, s akkor a hétköznapokban, a dűlőutak szegélyében is megtalálod a csodát:-)

2010. április 26., hétfő

Billegetők

Észrevettem, megtetszett, megfigyeltem, beborult. Még jobban megfigyeltem, elfelejtettem. Mérgelődtem, kiszámoltam, megáztam. Fáradt voltam, aludtam, tévéztem, (nem) söröztem, csak kimentem. Meglepődtünk, középen maradt, vigyorogtam:-)

Nagyon tetszik, nagyon éber, nagyon messze. Osontam, elrepült. Gyors voltam, elbújt. Bambultam, elkéstem. Kroppoltam... (Cigánycsuk, Saxicola torquata)

Nézgelődtem, kifigyeltem, jött. Közeledtem, nyekergett. Közeledtem, elment. Lapultam, visszajött. (Sárga billegető, Motacilla flava)

Sejtettem, beleléptem, ott volt. Vártam, másztam, pfuj.

Megúsztam, letöröltem, lemostam, tetszett. Visszafordultam, kerestem, megtaláltam.

Időztem, léteztem, visszamegyek.

2010. április 17., szombat

Jómadár Vásárhelyen

Folytatom az ápr. 17-i szombat eseményeit. Telefonos hírt kaptunk 10 óra körül Vásárhelyről: a Bányatavaknál ritkán látott faj akadt a madarászhálóba: egy bajszos poszáta (Sylvia Cantillans); nagyon szép, jó erőben lévő hím madár.
A madárnak ez a második magyarországi hitelesített előfordulása. Borbáth Erna hálózta és gyűrűzte, ezúton is gratulálunk:)!
A Fehér-tónál még jutott idő némi kukkolásra, gólyatöcsök (Himantopus himantopus) szedegettek egy sekélyebb részen. A kép vágott, de az első erről a fajról és az enyém:)
Utálom a hajnali fél 4-es ébresztőket, de ritkán bánom. Várakozáson felül jó lett a nap, és ez a tapasztalatok alapján gyakran benne van a pakliban. Éjjen, éjjen:)!

Bakot lőttem

Csodaszép hajnal fogadott a szegedi Fehér-tónál. A harmatcseppek megannyi apró gyémánttal díszítették a legegyszerűbb növényt is. A kép gyenge, legfeljebb jelzés...

Nagyjából negyed óráig elégedett voltam a következő képpel, asszem erre mondják, hogy "idilli".

Aztán a bögre kávé visszahozott a földre:) - nem vagyok ennyire jó a cserkelésben. Szegény őzbak bizony belegabalyodott a körbála műa. zsinegébe. Némi hajnali telefonozást követően, vadászok segítségével, szabadlábon távozott a fiatal harcos. Sajnos pár méternyi kötözőanyagot magával vitt az agancsán...

Még mindig csak reggeli 6 óra környékén járunk. A közeli tocsogóknál leskelődtem, lényegében a harmatos fűben hasalva próbáltam (kézből) fotózni; szerecsensirály (Ichthyaetus melanocephalus) érkezik.

Kevéssel ezután csapatnyi kanalasgém húzott el látványos közelségben. Asszem beszélgetésből riadtunk, így a kép csak amolyan utánalövés.

Van még feljegyzésre érdemes erről a napról, de az megérdemli a külön posztot:-)!

2010. április 15., csütörtök

Indul a mandula

Ismét esős, szeles időben mentem kedvenc területemre, de menni kell, mert ha lassabban is, de nyílnak a virágos növények. Ahogyan a fórumos beszélgetéseken kiderül, a formailag tiszta kompozíciók előfordulási helyei a természetfotós pályázatok..., ezért ehelyütt is vállalom a törpe mandulát (Amygdalus nana), amit egy fiatal tölgyes szegélyében találtam.
Pici szellő is megnehezíti a makrofotós feladatot. Legalább fél órát dekkoltam ennél a jól megközelíthető fűfélénél...
A fekete nadálytöveket (Symphytum officinale) már válogatni lehetett ami ugyebár a fotózhatóság miatt lényeges szempont:). Népies nevei a wikipédia szerint forrasztófű, nadálygyökér, madárgyökér vagy feketegyökér. Ismert gyógynövény, bár házi alkalmazását élőben még nem láttam. Sok van belőle Békésben, nálunk különösen szépek. Állványról fotóztam, a második képpel elégedett vagyok:)

2010. április 8., csütörtök

Katicabogárka (ne!) szállj el

Húsvét óta folyamatosan igazi tavaszi az idő, bolond... Húsvét hétfőn Sz. Csaba barátommal szaladtunk egyet a Kígyósi pusztán. Hamar beborult, esőkabátban, ázottan, sárosan zártuk a túrát. Látnivaló volt, hiszen virágzik a kökény, a fürtös gyöngyike és még jópár növény, de a gyenge fények és a szutyok nem kedveztek. A fát a puszta szélén fotóztam 16 órakor, jól vissza adja a hangulatot.

A katicabogarat pár nappal később próbáltam Pósteleken makrofotózni, állványról... - hát, nem egyszerű:-) Ő a hétpettyes katicabogár (Coccinella septempunctata), a "jó katica", hiszen levéltetvekkel táplálkozik. Egy olyan faj, amit Észak-Amerikába BEtelepítettek. A rend kedvéért a növény a galagonya (crataegus) nemzetség egyik tagja, majd próbálom kideríteni, hogy melyik.

A talajmenti üzemmódnak köszönhetően találtam egy száraz mécsvirágot a fűben, közelről sem csúnya:)